A melltartó alapanyagai

Szeretném bemutatni, hogy egy melltartót milyen anyagokból lehet megvarrni, ehhez azonban a melltartó részeit is ismerni kell. Mivel csak az alapanyagokról beszélek, a gumikat és egyéb kellékeket most kihagyom, elteszem későbbre.

IMG_20180221_180435

(Mivel ezt a bejegyzést nyaralás alatt írom, a későbbiekben tudom fotókkal kiegészíteni. Minden anyagfajtáról teszek fel ide képet, és a rugalmasságukról kis videókat is.)

Egy egyszerű, két részes kosarú melltartó kiszabott részeit látod. Alulról felfelé haladva:

  • kétoldalt a hátpánt,
  • középen a gyomorrész (hátpánttal együtt a keret) – ha nem keretes a melltartó, csak egy kis “háromszög” fogja össze elöl a kosarakat, akkor középrész vagy lepke a neve,
  • a kosár alsó része,
  • és a kosár felső része (ezek a kosáron futó szabásvonal irányától függő elnevezések, függőleges varrás esetén belső és külső kosárról beszélünk, és kettőnél több rész esetén is az irányuk alapján nevezzük el őket),
  • a melltartó anyagból álló rész lehet még a vállpánt is (a képen nem szerepel).

Az anyagok megválasztásakor a legfőbb szempont az anyag mozgása: rugalmasságának mértéke és a készítés módjából adódó idomulása (pl. szövött anyagok átlósan “nyúlnak” kissé). Fontos szempont, hogy az anyagok jól és egyszerűen tisztíthatók legyenek. Ezek alapján lássuk, milyen anyagok használhatók az egyes részekhez.

Kosár

Mivel a kosár szerepe a mellek egy helyben és formában tartása, anyaga szerencsés esetben nagyon kevéssé vagy semennyire sem rugalmas. A legjobb a vékony, erős és sima felületű anyag (ez utóbbi azért, hogy a felette viselt ruházat ne tapadjon rá – ezért nem jó választás alsóneműnek a (sztrecs)bársony, hiába nagyon szép…. A leggyakoribb alapanyag a nylon, poliészter, pamut, legfeljebb minimális elasztánnal, illetve a selyem. Ha a kosár anyaga a szükségesnél jobban nyúlik (ez maximum 10%), akkor rugalmatlan, vékony anyaggal alá kell bélelni a tartás és formatartás érdekében. (Ne tévesszen meg az 5% elasztántartalom! Az anyag rugalmassága ennyi elasztán miatt jóval több, esetenként akár 40-50% is lehet.) A nagyon vékony anyagokat is alá kell bélelni nagyobb kosárméreteknél. Egy jó módszer a rugalmasság csökkentésére, ha ugyanabból az anyagból két réteget a rugalmasság irányára merőlegesen teszünk egymásra, azaz a részeket 90 fokban elforgatva szabjuk ki. További kosárnak való anyag a melltartószivacs, angolul vágd és varrd szivacs a neve, ugyanis a két nagyon vékony jersey réteg közé laminált kb. 2 mm vastag szivacsréteg vágott széle nem foszlik (nem azonos a kárpitos vagy dekorációs hobbiszivaccsal! Önmagában nem használják, vékony anyagréteggel, csipkével borítják be. A tévhittel ellentétben nem csinál nagyobb melleket. 🙂

Megfelelő anyagok (szükség esetén alábélelve): tüll, pamut- és viszkózjersey, scuba jersey, szatén, pamutvászon, csipke, selyem, kimondottan kosárnak gyártott kelmék: duoplex, simplex, melltartószivacs.

Csipkét az alsó és a felső kosáron is lehet használni, de a ruha tapadása és a textúrájának ruhán való átütése miatt nem mind megfelelő, ami anyagát tekintve az lenne. Az első fotón csak a felső kosáron van csipke, de az alsó kosár anyagával van aláerősítve, mivel önmagában nagyon vékony, tartást D kosármérettől felfelé nem tud adni. (Ezt használtam a csipkebugyinál is, ott jobban szemügyre veheted.)

Gyomorrész / középrész

Szintén rugalmatlan anyagból készül, hogy a kosarakat egymáshoz és a mellkashoz viszonyítva is megfelelő helyen tartsa. Leggyakrabban a kosárral megegyező anyagból készítik, akár dekorációs céllal csipkével, szükség esetén pedig stabil béléssel szabva, vagy elforgatott szabással duplázva.

Hátpánt

Itt feltétlenül szükséges a megfelelő de stabil rugalmasság, hiszen lélegezni, mozogni szeretnénk a melltartóban. Kis kosárméretben alkalmas a kosárnál használt (és ott alábélelt) anyag is, de nagyobb (D) kosárméret felett sokkal erősebb anyagra van szükség. Sok bolti melltartónál nagy méretben is egy vékony, rugalmas anyaggal intézik el a hátpántot, ami első alkalmakkor kényelmes, nem tűnik kevésnek, de idővel kinyúlik, hiszen az elasztán nagy igénybevétel esetén gyorsan elhasználódik (ez a kis kosárméreteknél is igaz!). Ekkor lehet a melltartó hátát lefelé húzkodni, a pántját pedig felfelé, hiszen egyre nagyobb teher hárul a vállpántokra azzal, hogy a keret fokozatosan elveszti tartófunkcióját (igen, azt a jelentős 80%-ot!). Tehát a hátpánthoz nem a végtelenségig nyúló, hanem a rugalmas, de önmagát stabilan megtartó anyag a legjobb.

Megfelelő anyagok: kisebb méretben jersey, power mesh = rugalmas tüll egy vagy két rétegben, nagyobb méretben powernet = kb. erős háló, aminek normál és szupererős változata is létezik. Ezek dekorálhatók a melltartó egyéb részein használt anyagokkal: jerseyvel, szaténnal, csipkével, de ekkor ügyelni kell arra, hogy a powernet rugalmasságát ne akadályozza a dekorréteg.

Vállpánt

A vállpánt elülső felét gyakran készítik a kosár anyagával megegyező anyagból, vagy akár a felső kosárral egybeszabva, illetve csipkével kombinálva. Ha rugalmas, stabilan alá kell bélelni. A melltartószivacsból formára szabott pánt súlyos mellek esetén növeli a komfortérzetet.

Bélelő anyagok

Szintén a felhasználás helyétől függően vannak merev, rugalmatlan tüllszerű bélelő anyagok ebből erősebb (gyomorrészhez) és vékonyabb, légiesebb (alsó kosárhoz), és rugalmas tüll (felső kosárhoz). A mérettől is függ, hogy ezek közül melyiket érdemes választani – minél kevésbé rugalmatlan, annál jobb tartást ad. Ezek a tüllök nem azonosak a méhsejt-alakban készített tütü-tüllel, hanem nylonból vagy poliészterszálból, hurkolással vagy szövéssel készült kelmék, amelyek így egy vagy két irányban is rugalmatlanok. Az elforgatva, duplán szabott részekhez a külső anyagot használjuk.

Összefoglalva, de nem elfelejtve, hogy hol kell bélelni):

Bra meaterials

 

Július elején mindről teszek fel fotót, és a rugalmasságukról videókat!